Ránkzúdult a macondoi eső. 5 napig esett egyfolytában. Néha a vihar előtt megszólalt a hangosbemondó, hogy mindenki fusson a legközelebbi épülethez. Nem értettem, hogy ezt mi a fenének kell annyira komolyan betartani, aztán a héten rájöttem, a tornádótól félnek. Volt is pár kisebb itt a környéken, a tévéből hallott halálos áldozatokon már tényleg meglepődtem. Így történt, hogy egyik este a vacsora előtt mind a 200 gyerek egyszerre rontott be az ebédlőbe, mert épp itt érte őket a riasztás. A staffnak nagyon kemény meló volt egy órán át lekötni mindenkit, de sikerült, és én is élveztem. Hihetetlen mennyiségű kántálós játékot, pár perc alatt megtanítható dalokat, koreográfiákat tudtak. Volt egy kiabálós mondóka, amit csoportról csoportra kellett 'dobni' és a kitchenstaff (szóval mi) is megkaptuk, és jelentem Európa is tudott teljesíteni minden feladatot.
Tegnap meg Halloween volt. Én annyit szürtem le a dologból, hogy be kell öltöznöd valami maskarába, kísérteties zenéket kell hallgatnod buja fények mellett és megpróbálni megijeszteni mindenkit, aki a közeledbe kerül. Én Scipio voltam a csillagok háborújából, erről nem is mondok többet, a képekhez nincs hozzáfűzni valóm, elég nehéz meló egy robotfejjel ugrálni a konyhában. Estére kerekedett igazán nagy hangulat, az egyik bokorból egy fejszés ork, a másikból Superman ugrott rád, és szerintem pár gyerek egy ideig félni fog a sötétben...
ui: Holnap irány az óceán!!!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
cicabetti 2008.07.27. 05:50:08