Dálmá, Dálmá, Dálmá...Egyszer megpróbáltam elmagyarázni nekik, hogy engem otthon Dalmának hívnak, ezután hatalmas röhögések közepette egy napig Dolmo voltam, úgyhogy feladtam. A kedvencem a cseh lány, aki Dalinak hív, meg az orosz, aki Dalmácskának, no meg a francia fiú Sanzon-özsödvinek, ha jól értem a fordítást. /Itt egy kis kitérő, Julisom sajnos Morgan északi, így nem tud neked szállást...és nagyon jó barátok lettünk, de tisztázva minden félreértést, a madarak Acapulco felé repülnének.../

Nem igazán foglalkoztam a névnapommal, gondoltam Amerika úgysem foglalkozik vele. itt egyáltalán nem tudják mi fán terem... épp ezért meglepődve és meghatódva fogadtam az ebéd utáni nameday dalomat, meg azt a bödön csokidarabkás fagyit a gratulációkkal, és a szép tényleg az volt az egészben, ahogy elfogadták, hogy ha ez az én országomban fontos, akkor fontos. még Brother Jim is felköszöntött:)...és persze, köszi Zsuzsi!

Este kinti sütögetés, igazi ízű húsokkal:), úszás, kajak, a lengyel srácot már majdnem megvertem pingpongban, csak továbbra is laposnak éreztük a szombat éjszakát, így most biciklit loptunk német segítséggel, és csillagvilágította jávorszarvas-ösvényeken kerekeztünk a tóparton, bulihangokat követve. találtunk is egy átlagkorosztály 70 felett háromütemre egyet lép mulatságot, de ehhez meg már fáradtak voltunk. így nem kell aggódni, ezen a nyáron még mi sem táncoltuk szét a lábunk. Kathlin sajnos beteg, és a barátok is elég szunyókálósak ezen a hétvégén, szóval ez a vasárnap egy nap önmagunkkal. Legálisan elkért biciklikkel bejártuk Effinghamet, és a triatlon nap következő lépéseként jön a kajak. Olyan vállasak leszünk, meg se ismertek:)

Zsófi jól van, keményen kipróbált minden vízisportot, valami apró sérülést is szerzett, de nem fejtette ki. Náluk és nálunk is most van a csúcs. Itt még egy hét van a középső turnusból, aztán a harmadik már nem ilyen zsúfolt. Ezután 5 napig itt lesz egy egész gimnázium, az utolsó hét pedig ismét csak a staffé. Egy hónapja hagytuk el kicsiny hazánkat, és a tábor közepe felé járunk.

Az a hatalmas ötletünk támadt, hogy csinálunk egy ilyen tábort Magyarországon. Conselorok: Dani, Tibi, Ata...Táncoktató Vera, kreatív igazgató Bődi László, konyhafőnök Dani Mama, gyerekek éjjeli felelősei: Zsuzsi anya, Dalma anya...Hatosörs lifeguard, hangulatfelelős bárpultostáncoktató Lántzky Gergely, kenyér- és staffbor szállítmányozás öreg Tibi, két László lovasoktató, laundry Muci és öreg Zsuzsi, fűnyírás Lali, jaj, már mindenkinek találtam ám helyet, csak nincs időm kifejteni, majd otthon...A support staff amerikai és mexikói lesz...egy balatonparti szocüdülőt fogunk felújítani...és rengeteget számháborúzunk...

nagyon nagyon nagyon köszönöm mindenkinek a névnapi köszöntéseket...ezek a névnapok!!! két éve Ibizán szangriáztam, tavaly a Puntán kerestem Kikot, most meg a világ minden országából nekem énekel valaki...veni vidi vici

puszi